Az ilyen személlyel valóban érdemes eltölteni az időt, a többi csak a helyet foglalja.

Ülő Bölény, az ifjú indián a falu melletti réten ülve búslakodik, amikor megjelenik Szökellő Szarvas, a falu legszebb leánya. - Miért szomorkodsz, Ülő Bölény testvérem? - Ülő Bölénynek nem fáj, ha szívébe golyó hatol... Ülő Bölénynek nem fáj, ha húsát lándzsa tépi szét... Ülő Bölénynek csak az fáj, hogy Szökellő Szarvas nem lehet az övé!... - Ó, csak ez a baj - mondja Szökellő Szarvas, és mindketten eltűnnek a bokrok mögött... Egy hét múlva Ülő Bölény ismét a réten ül és az orrát lógatja, amikor Szökellő Szarvas megszólítja: - Miért szomorkodsz, Ülő Bölény testvérem? - Ülő Bölénynek ...
(Katt a folytatásért!)