Egy vándor leül a fa tövébe. Felnéz a fán lévő madárra majd a mezőn kikötött tehénre. Felnéz az égre és azt mondja:
- Uram, nem jól rendezted el ezt a világot. Mig a madárnak ott van az egész ég addig a tehénnek csak a karó jut.
Kis idő múlva a madár lecsinálja. Újból felnéz és azt mondja:
- Uram, csak jól rendezted el ezt a világot. Mert ha most a tehén lett volna a fán.

A vándor már két napja nagyon éhes, amikor végre meglát egy régi kis viskót. Bekopog, és kérdi az öregasszonyt, aki ajtót nyit neki: - Öreganyám! Szegény vándor vagyok, nagyon éhes, nincs egy kis étel a számomra? - Fiam, tegnapi leves jó lesz? - Persze öreganyám! Nagyon köszönöm! - Akkor gyere vissza holnap!