Április 1-én Móricka felhívja az anyukáját: - Anyu, gyere gyorsan haza, a szobalányon egy idegen bácsi fekszik meztelenül! Az anya persze szalad haza, és ahogy belép az ajtón, feldúltan, Móricka vigyorogva mondja neki: - Hehe, anyu, ez csak áprilisi tréfa volt! Nem is egy idegen a bácsi, hanem apu az!

A nyelvtan tanár kérdezi Mórickát:
- Milyen időben vannak ezek az igék: én fázom, te fázol, ő fázik.
Móricka felel:
- Hideg időben.

A tanárnő kérdezi a diákokat - Csabi. Te mért szereted Szandit? - Mert olyan szép! - Pistike. Te mért szereted Szandit? - Mert annyira jól énekel! - És te Móricka miért szereted Szandit? - Mert nyáron nem izzad benne a lábam

Móricka lefekvés után egy óvatlan pillanatban átlopakodik az anyja hálószobája ajtajába, hátha bekönyörögheti magát éjszakára.
Látja, hogy anyja a hálóinge alatt a kebleit és a lába közét simogatja és kéjes hangon suttogja:
- Férfit akarok, férfit akarok...
Néhány nap múlva a szokásos éjjeli gyerekszobai rutin bepillantás során az anyuka azt látja, hogy csemetéje alvás helyett a gatyájában kotorászva ismételgeti:
- Biciklit akarok, biciklit akarok, biciklit akarok...

Móricka későn jön haza az iskolából. Az apja szigorúan kérdőre vonja, hogy hol csavargott: - Egy bácsi elvesztett az utcán egy százast, és ilyen sokáig kereste. - És mi közöd neked egy idegen elvesztett pénzéhez? - Rajta álltam.

Móricka anyukája észreveszi, hogy Mórickának egyre jobbak a jegyei. Mondja is Mórickának:
- Móricka, hogy ha a jövő héten is ilyen jól tanulsz, kapsz egy medencét.
Móricka a másik héten is jól tanult, megkapta a medencét. Móricka anyukája észreveszi, hogy Móricka milyen vígan ugrál a medencébe. Kimegy hozzá és mondja neki.
- Móricka, ha a jövő héten is ilyen jól tanulsz, kapsz a medencédbe vizet is...

Iskolában a gyerekek a kőzetekről tanulnak. A tanító néni megkérdezi a gyerekeket, hogy milyen kőzeteket ismernek. Mondják, hogy:
- Mészkő, gránitkő.
A tanító néni megkérdezi Mórickát, hogy milyen kőzetet ismer. Erre azt mondja Móricka:
- Szarnom kő.
- Az milyen kő? - kérdi a tanítónő.
- Nagyon kő.

Mórickának megdöglik a macskája. A szomszédasszony megsajnálja, és megpróbálja vigasztalni: - Ne sírj, a kiscicád már biztosan a Mennyországban van, Istennel! Móricka felnéz: - És mi francot csinál Isten egy döglött macskával?

Móricka csúnyán beszél a tanárnénivel. Mire a tanár:
- Móricka, holnapra írd le 100-szor, hogy nem beszélünk csúnyán a tanárnénivel!
Móricka hazamegy megírja. Másnap kérdi a tanárnő:
- Móricka, leírtad 100-szor, hogy nem beszélünk csúnyán a tanárnővel?
- Igen tanárnő itt van.
- De Móricka? Miért írtad le 100 helyett 200-szor?
- Hogy örüljé' bazmeg!

Móricka sír a lépcsőnél, odamegy egy tanár és megkérdezi tőle.
- Miért sírsz, Móricka?
- Mert a fizika tanárunk leesett a lépcsőn.
- És ez téged ennyire meghatott? - teszi fel az újabb kérdést a tanár.
- Nem. Azért sírok, mert mindenki látta, amikor leesett, csak én nem.