Egy asszony a vádlottak padján ül gyilkosság miatt. Az ügyész azt kérdezi tőle: - Tehát, amikor a férje a reggeli mellett ült, és maga észrevétlenül beletette a mérget a kávéjába, majd odaadta neki, egyáltalán nem érzett semmit? Nem volt bűntudata? Nem érzett sajnálatot, amiért hamarosan meg fog halni, és nem sejt semmit? - Hadd próbáljak visszaemlékezni... De, tulajdonképpen volt egy pillanat, amikor tényleg sajnálatot éreztem. - Mikor? - Amikor rám nézett, és azt mondta, hogy kér még egy csészével.

Egyik délután egy kisgyerekes anyukának el kellett mennie otthonról, és a férje vigyázott a gyerekre. A másfél éves kislány nemrég kapott valakitől egy kis teáskészletet, azzal játszott. Miközben apja a tévében a híradót nézte, a gyerek odatotyogott hozzá és megkínálta egy kis "teával". A játékcsészében természetesen csak víz volt. Az apuka szívesen részt vett a játékban, megitta, megköszönte. A kislány annyira élvezte a dolgot, hogy folyamatosan hozta apának a teát. Néhány óra múlva hazajött az anya, férje büszkén mutatja neki, hogy mit játszottak a kislánnyal. A gyerek odaviszi ...
(Katt a folytatásért!)