A kis nyuszi sétál az erdőben, arra megy a medve a piros sportkocsijával. Így szól a medve: - Gyere kis nyuszi, menjünk egy kört! - erre a nyuszika: - Á, most ne! - persze a kis nyuszi félt, azért nem akart menni. - De gyere, csak nem félsz?! - nevetett gúnyosan a medve. A kis nyuszi, hogy ne nézzék félős nyúlnak beült a kocsiba. Mennek 60-al, megkérdezi a medve a kis nyuszitól. - Na, nem félsz? - Nem. Mennek 100-al, megkérdezi a medve: - Na, nem félsz? - Nem, nem félek. Mennek 140-el és mindjárt itt a szakadék. Megkérdezi a medve: - Na, nem félsz? - Nem, és te? - Én igen, ...
(Katt a folytatásért!)

Reggel kiment a bika a dombtetőre legelni. Egész nap legelt, már lassan ment lefele a nap, amikor a bika meglátott egy fehér pontot a távolban. Gondolkodott mi lehet az, de nem jött rá. Ez a fehér pont kb. 2 óra múlva odaért a szeme elé. Na ki volt az? Hát a nyuszika. A nyuszika odaszól neki: - Te bika menj már arrébb, mert sokáig gyalogoltam és nem akarlak még téged is kikerülni. A bika meg se szólalt, meg se moccant úgy telelegelte magát. A nyuszika azt gondolta, lehet, hogy a bika kicsit nagyot hall, megkéri még egyszer: - Te bika, légy szíves menj már ...
(Katt a folytatásért!)