Két 90 éves öreg cimbora, Mike és Joe egész életükben barátok voltak. Mikor kiderült, hogy Jonak már csak napjai vannak hátra, Mike minden nap meglátogatta. Egy nap Mike így szólt:
- Joe, mi mindketten egész életünkben rajongtunk a fociért és hosszú éveken keresztül együtt játszottunk minden vasárnap. Kérlek tedd meg a kedvemért, hogy ha a Mennyországba kerülsz, valahogy tudatod velem, hogy van-e ott is futball.
Joe felnézett Mike-ra a halálos ágyából:
- Mike, te vagy a legjobb barátom sok-sok év óta. Ha lehetséges, megteszem neked ezt a szívességet.
Nem sokkal ezután Joe meghalt.
Néhány éjszaka múlva Mike-ot felébresztette álmából egy halvány fénysugár és egy hang, mely a nevén szólította.
- Mike, Mike!
- Ki az? – kérdezte Mike hirtelen felülve.
- Én vagyok, Joe.
- Te nem lehetsz Joe, Joe meghalt.
- Mondom, hogy én vagyok, Joe – bizonygatta a hang.
- Joe, hol vagy?
- A Mennyországban – válaszolt Joe. – Van néhány nagyon jó hírem és egy kis rossz hírem.
- Mondd először a jó híreket – szólt Mike.
- Van futball a Mennyben. Ami még jobb, az összes öreg barátunk aki már meghalt, itt van velünk. Még ennél is jobb, hogy újra fiatalok vagyunk. Ráadásul örökké tavasz van, soha nem esik vagy havazik. És a legjobb, hogy annyit focizhatunk, amennyit csak akarunk, soha nem fáradunk el.
- Ez nagyszerű! – lelkendezett Mike. – Felülmúlja legvadabb álmaimat is! De akkor mi a rossz hír?
- Kedden te is benne vagy a kezdőcsapatban.