Egy tudományos felmérés részeként kutatók megkérdeztek néhány 4 és 8 év közti gyermeket arról, hogy szerintük mi a szeretet.A kérdésekre adott válaszok mélysége és komolysága sok esetben a kérdezőket is meglepte.Talán téged is megérintenek majd.

"Amikor nagyinak begyulladtak az izületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is izületgyulladása van. Ez a szeretet." Rebeka - 8 éves

"Amikor szeret valaki, ...
(Katt a folytatásért!)

A mérnök épp sétálgatott, mikor egy béka megszólította, és ezt mondta: „Ha megcsókolsz, egy gyönyörű hercegnő leszek.” Felkapta a békát, és eltette a zsebébe. A béka újra megszólalt, és azt mondta: „Ha megcsókolsz, és visszaváltoztatsz gyönyörű hercegnővé, a barátnőd leszek.” A mérnök kivette a békát a zsebéből, rámosolygott, és visszatette a zsebébe. A béka újra megszólalt, és azt mondta: „Ha megcsókolsz, és visszaváltoztatsz gyönyörű hercegnővé, feleségül megyek hozzád.” A mérnök újra kivette a békát a zsebéből, rámosolygott, és visszatette a ...
(Katt a folytatásért!)

Van egy igaz történet egy kisfiúról, akinek a húga vérátömlesztést kellett,hogy kapjon. Az orvos elmagyarázta a kisfiúnak, hogy a húgának ugyanaz a betegsége, mint amiből a kisfiú két évvel ezelőtt felépült. A kislánynak úgy van esélye a túlélésre, hogy vérátömlesztést kapjon olyan valakitől, aki ezt a gyilkos kórt már legyőzte. Így a kisfiú ideális donornak bizonyult.

- Adnál vért a kishúgodnak? - kérdezte a fiút az orvos A kisfiú kicsit elgondolkodott, majd így válaszolt az orvosnak: - A húgomért igen,doktor ...
(Katt a folytatásért!)

A macska meghallotta, hogy valamelyik udvarban a szárnyasok betegeskednek. Orvosnak álcázta magát, fogta a mesterséghez szükséges eszközöket, odament, és az udvar előtt megállva megkérdezte tőlük, hogy érzik magukat. Azok nyomban megfeleltek neki: "Jól - ha te elmégy innen." Így van ez az emberek közt is: a hitványak nem csapják be az okosokat, még ha teljes erejükkel tettetik is a segíteni akarást.

Leo Buscagliát a híres írót, egyszer felkérték, hogy legyen zsűrije egy olyan versenynek, amely a leggondoskodóbb gyermeki díj várományosát kereste. A győztes egy négy éves kisfiú volt, akinek a szomszédjában élt egy nemrégiben megözvegyült idős férfi. Egyszer, amint a kisfiú meglátta a síró öregembert, besétált a kertbe, odabújt az idős ember ölébe és csak ücsörgött szótlanul. Később, amikor az anyja megkérdezte a fiút, hogy mit is csinált ott valójában, a gyermek ezt felelte: "Semmit, csak segítettem neki sírni."

Valamikor hajdanán, mikor még az utcán köszönt egymásnak ismerős és ismeretlen is egyaránt, élt egy kicsiny kisleány.

Egy szántó-vető házaspár gyermekeként látta meg a napvilágot. Nem voltak játszótársai, mert környezetükben csupa gazdagok éltek, akik nem engedték a szegény gyermek közelébe csemetéjüket. A kislány távolról figyelhette csak a többiek életét. Fájdalmai elől egy képzeletvilágba menekült. Kopott ruháján a foltokat ékszernek látta. Kukoricababáját hercegnőnek nevezte. A Nap izzó hevét simogató aranyzuhatagként ...
(Katt a folytatásért!)

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele: - Milyenek itt az emberek? - tudakolódta. - Hová valósi vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs. - Athéni vagyok. - És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg. - Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan. - Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.

(Katt a folytatásért!)

Egy asszony elvitte a gyermekét a bölcshöz, hogy csináljon vele valamit, mert a gyerek nagyon sok csokoládét eszik, ettől sokszor fáj a hasa. - Mondd meg neki kérlek, hogy ne egyen annyi csokoládét! - kérte az asszony. - Rendben! Gyertek vissza két hét múlva! - felelte a bölcs. Az asszony visszament a gyerekével két hét múlva. A bölcs csak ennyit mondott a fiúnak: - Kérlek, ne egyél annyi csokoládét! Az anya felháborodott. - Miért kellett két hetet várnunk, hogy te csak ennyit mondj? - Két hete, még én is sok csokoládét ettem - felelte a bölcs.

(Katt a folytatásért!)