Két ügyvéd bemegy egy étterembe, leülnek, kérnek egy pohár vizet, majd kinyitják az aktatáskájukat és elővesznek egy-egy szendvicset. A pincér felháborodva mondja nekik:
- De uraim! Ez egy étterem! Itt nem ehetik a saját szendvicsüket!
A két ügyvéd egymásra néz, megvonják a vállukat, kicserélik egymás közt a szendvicseiket, majd nyugodtan elkezdenek falatozni.

Egy vadász először viszi el a feleségét vadászni. Elmagyarázza mit hogyan kell, hogy töltse meg a fegyvert, hogy célozzon, ha lelő valamit, siessen oda, nehogy valamelyik másik vadász magának akarja a zsákmányt, stb. Különválnak, kis idő múlva lövést hall a felesége irányából. Elindul a hang irányába, majd meglátja a feleségét és egy másik vadászt egy tetem feletthangosan vitatkozni. Amikor közelebb ér, hallja, hogy a vadász ezt kiabálja: - Oké, asszonyom, oké, megegyeztünk, ez a maga őze. Csak annyit engedjen meg, hogy levegyem róla a nyergemet!

Egy pasast leállít egy halőr két hallal teli jégládával, amint éppen készült elhagyni egy léket, s akit különben jól ismert az orvhalászatáért. -Van engedélyed, hogy kifogd ezeket a halakat? -kérdezi a halőr. -Nincs, uram - válaszol a pasas. Nekem nincs szükségem semmilyen engedélyre. Ön nem érti, de ezek itt a saját halaim. -A saját halai? - Igen. Minden éjszaka ide hozom őket a tóhoz, beengedem a vízbe s hagyom, míg körbeúsznak egy darabig. Aztán, amikor fütyülök, kiugranak, vissza ezekbe a jégládákba és hazaviszem őket. -De hiszen a hal nem tudja ezt megtenni! A pasas egy ...
(Katt a folytatásért!)